Az elveszett kontinens - könyvborító
2021.05.20.

Így készült a könyvborító

Delta Vision könyvkiadó gondozásában megjelenő, C. J. Cutcliffe Hyne: Az elveszett kontinens kiadáshoz késztettem könyvborítót.


Alapok

Az illusztrációt nyomdai felhasználásra készítettem, ehhez a végfelhasználásnak megfelelően a kért fizikai méretre terveztük az anyagot, a gyártáshoz szükséges kifutókkal is számolva. Ehhez a grafikához a 600 DPI felbontást választottam.

A borítóhoz még a folyamat elején elkérjük azokat a szükséges kiegészítő vizuális elemeket, a kiadó logóját, a tervezett layoutot, melyeket meg kell jeleníteni a képeken.

Az elveszett kontinens a valaha volt legkiválóbb történet Atlantiszról – a magával ragadó, izgalmakkal teli regény a kárhozatra ítélt város pusztulását eleveníti meg. Atlantiszhoz fénykorában egyetlen civilizáció sem volt fogható. Az atlantisziak számos kolóniája ágazott szét Egyiptom és Közép-Amerika felé, nagyszerű hajóhadai pedig a tengeren őrködtek. Atlantisz papjai az univerzum elemi erőit használták, és határozott uralkodó állt a szent hegyet körülölelő piramisok és fényes templomok alkotta megdöbbentően gyönyörű város élén.

Történetünk viszont akkor kezdődik, amikor a mesés Atlantisz már hanyatlásnak indult. A tehetősebbek egyre inkább elpuhulnak és mind züllöttebbé válnak, sokan pedig nyomorban élnek. A levegőben szinte tapintható a feszültség, és mindenhonnan a végítéletről szóló próféciák hangzanak fel. A vég óráinak epikus drámájában jelenik meg két felejthetetlen szereplő: a komoly, igazságos és hűséges harcos pap, Deukalión, valamint Phoriniké, a briliáns, nagyratörő és szenvedélyes uralkodónő. A régi és az új Atlantisz titáni ütközete e két karakter összecsapásában testesül meg, küzdelmük pedig igen hamar a teljes civilizáció sorsára hatással lesz.


Vázlat

A vázlatot digitális technikával, táblamonitoron készítettem. Ezzel a módszerrel már nem csak a főbb vonalakat, hanem a nagyobb kontraszt-, és színfoltokat is fel tudom rakni a vázlatra.


Kidolgozás

Az illusztrációt / illusztrációkat Wacom Cintiq Pro 32 érintőkijelzős táblamonitoron és Clip Studio Paint program segítségével készítettem. Ez a szoftver kifejezetten képregények, képregény jellegű illusztrációk készítésére lett fejlesztve, ezt szinte minden funkcióján érezni lehet, ugyanakkor sokoldalú funkciói és hasznos eszközkészlete miatt kifejezetten megkedveltem egyéb digitális festmények készítéséhez is. Az oldalbeállítások tartalmazzák a későbbi nyomtatáshoz szükséges paramétereket, és rendkívül sokoldalú, hasznos vonalzókat és segédvonalakat lehet beállítani. A különböző maszkok használata jól átgondolt, rendkívül felhasználóbarát rendszer, sokat gyorsít a rajzolás folyamatán.

Az illusztráció készítése során folyamatosan haladok a térben egyre közelebb lévő dolgok felé. Szinte minden esetben a nagyobb foltokból indulok el, így meghatározva a fontosabb fényes és árnyékos részeket, majd egyre részletesebben kidolgozom a felületeket.

A sok réteget nem szeretem, mert bizonyos mennyiség felett csak kavarodást okoz, és növeli a hibalehetőségeket. Ezért igyekszem mindig csak a szükséges minimumot használni. Előfordul, hogy olyan változtatásoknál, mikor én sem vagyok teljesen biztos az eredményben, a meglévő réteg fölé létrehozok egy újabbat, és csak akkor olvasztom össze, mikor már elégedett vagyok - vagy a megrendelő - a módosítással. A Clip Studio Paint alkalmazásban erre külön gomb is van, a munka réteg tartalmát beleolvasztja az alatta levő rétegbe, a munka réteg pedig újra üres lesz.

Ahol szükséges, egyszínű, határozott körvonalú felületeket alakítok ki különálló rétegeken, melyeket kijelölve egyszerűen és gyorsan kezelhető maszkokat kapok. A Clip Studio Paint ebben sokat segít, hiszen úgy tudok egy-egy ilyen referenciaréteg alapján kijelölni, hogy közben nem kell réteget váltanom, hanem végig a munkarétegen dolgozom.

Jellegzetes perspektívával rendelkező ábrák, főleg épületek esetén, a perspektíva segédvonalakat is igénybe veszem, ez ennél a képnél is hasznos segítséget nyújtott.


Az alábbi rétegrenddel dolgoztam

  • Keretek -  a tipográfia elhelyezését és a kifutók méretét jelzi
    Ezt a réteget főleg a kompozíció elrendezéséhez használom, legtöbbször kikapcsolva hagyom
  • Vázlatok
    Ezt a réteget a végső fázisban már lekapcsolom, de a kezdeti fázisokban ez alapján viszem fel a fő formákat és a nagyobb részleteket
  • Szürke
    Ennek a rétegnek a bekapcsolásával ellenőrzöm a túnusértéket. Sajnos nem pontosan a adja vissza, mert egyszerűen az RGB értékek átlagát veszi, de viszonyítási alapnak jó.
  • Kiegészítő fények
    fényfoltok, csillogások
  • Atmoszférikus réteg
    Por, füst, pára, segít térben elhelyezni a szereplőket
  • Szereplők és tárgyak
    Ez általában több réteg, a fontosabb egységeket külön kezelem, de igyekszem mindig a lehető legkevesebb réteggel dolgozni
  • Atmoszférikus réteg
    Por, füst, pára, segít kialakítani a mélységet az előtér szereplői és a háttér között
  • Háttér
    Ha szükséges ez is több rétegből álló csoport.
  • Maszkok
    határozott kontúrokhoz használt kijelölhető felületek
  • Alap réteg
    A képre jellemző alapszínel töltöm ki

Leggyakrabban használt eszközök

Saját késztésű eszkozeimet használom legtöbbször, ezek itt elérhetők.

  • Universal Paintbrush (Saját készítésű ecset)
    Gyorsan paraméterezhető, általános célú ecset
  • Airbrush
    lágy, összemosott hatásokat készítek vele
  • Universal Bristle (Saját készítésű ecset)
    ecsetszerű textúrával, összemosott hatásokat készítek vele
  • Blend (ezen belül változó eszköz)
    összemosásokhoz használom

Cintiq beállítások


A projektben részt vettek

Pozsgay Gyula
illusztráció