így készült az illusztráció

A Keller és Mayer kiadó számára késztettük el történelmi témájú Tezamen című játékuk dobozát és tábláját.

Alapok

A társasjáték dobozának és táblájának ilusztrációit nyomdai felhasználásra készítettük , ehhez a végfelhasználásnak megfelelően a kért fizikai méretre terveztük az anyagot, a gyártáshoz szükséges kifutókkal is számolva. Ezekhez a grafikához 300 DPI felbontást választottnuk.

Vázlat

A vázlatot digitális és hagyományos technikával vegyesen készítettem. A ceruzarajzot beszkennelve már számítógépen folytattam a munkát, így kiegészítve a nagyobb kontraszt és színfoltokat is fel tudom rakni a vázlatra.

A játéktér készítéséhez egyszerű 3D modellt is készítettem a SketchUp segítségével. Ezzel a módszerrel gyorsabban és pontosabban kialakítható a pontos perspektíva, mintha hagyományos kézi módszerekkel szerkeszteném ki.

Referenciafotók gyűjtésével is segítettem a folyamatot. Ezekkel a modelleknél pontosabban határozhatóak meg a finomabb részletek, fény-árnyék viszonyok, izomtónusok, arckifejezések, és hasonló apró, de fontos részek.

Kidolgozás

Az illusztrációt / illusztrációkat Wacom Cintiq Pro 32 érintőkijelzős táblamonitoron és Clip Studio Paint program segítségével készítettem. Ez a szoftver kifejezetten képregények, képregény jellegű illusztrációk készítésére lett fejlesztve, ezt szinte minden funkcióján érezni lehet, ugyanakkor sokoldalú funkciói és hasznos eszközkészlete miatt kifejezetten megkedveltem egyéb digitális festmények készítéséhez is. Az oldalbeállítások tartalmazzák a későbbi nyomtatáshoz szükséges paramétereket, és rendkívül sokoldalú, hasznos vonalzókat és segédvonalakat lehet beállítani. A különböző maszkok használata jól átgondolt, rendkívül felhasználóbarát rendszer, sokat gyorsít a rajzolás folyamatán. Az egy iránypontos perspektíva, és a középpontos szimmetria vonalzók különösen hasznosnak bizonyultak a tábla rajzolásakor.

Az illusztráció készítése során folyamatosan haladok a térben egyre közelebb lévő dolgok felé. Szinte minden esetben a nagyobb foltokból indulok el, így meghatározva a fontosabb fényes és árnyékos részeket, majd egyre részletesebben kidolgozom a felületeket.

A sok réteget nem szeretem, mert bizonyos mennyiség felett csak kavarodást okoz, és növeli a hibalehetőségeket. Ezért igyekszem mindig csak a szükséges minimumot használni. Előfordul, hogy olyan változtatásoknál, mikor én sem vagyok teljesen biztos az eredményben, a meglévő réteg fölé létrehozok egy újabbat, és csak akkor olvasztom össze, mikor már elégedett vagyok - vagy a megrendelő - a módosítással. A Clip Studio Paint alkalmazásban erre külön gomb is van, a munka réteg tartalmát beleolvasztja az alatta levő rétegbe, a munka réteg pedig újra üres lesz.

Ahol szükséges, egyszínű, határozott körvonalú felületeket alakítok ki különálló rétegeken, melyeket kijelölve egyszerűen és gyorsan kezelhető maszkokat kapok. A borítónál ilyen maszk segítségével készítettem például a kardot. A Clip Studio Paint ebben sokat segít, hiszen úgy tudok egy-egy ilyen referenciaréteg alapján kijelölni, hogy közben nem kell réteget váltanom, hanem végig a munkarétegen dolgozom.

Jellegzetes perspektívával rendelkező ábrák, főleg épületek esetén, a perspektíva segédvonalakat is igénybe veszem, ez ennél a képnél is hasznos segítséget nyújtott.

Az alábbi rétegrenddel dolgoztam

• Keretek -  a tipográfia elhelyezését és a kifutók méretét jelzi
  Ezt a réteget főleg a kompozíció elrendezéséhez használom, legtöbbször kikapcsolva hagyom
• Vázlatok
  Ezt a réteget a végső fázisban már lekapcsolom, de a kezdeti fázisokban ez alapján viszem fel a fő formákat és a nagyobb részleteket
• Szürke
  Ennek a rétegnek a bekapcsolásával ellenőrzöm a túnusértéket. Sajnos nem pontosan a adja vissza, mert egyszerűen az RGB értékek átlagát veszi, de viszonyítási alapnak jó.
• Kiegészítő fények
  fényfoltok, csillogások
• Atmoszférikus réteg
  Por, füst, pára, segít térben elhelyezni a szereplőket
• Szereplők és tárgyak
  Ez általában több réteg, a fontosabb egységeket külön kezelem, de igyekszem mindig a lehető legkevesebb réteggel dolgozni
• Atmoszférikus réteg
  Por, füst, pára, segít kialakítani a mélységet az előtér szereplői és a háttér között
• Háttér
  Ha szükséges ez is több rétegből álló csoport.
• Maszkok
  határozott kontúrokhoz használt kijelölhető felületek
• Alap réteg
  A képre jellemző alapszínel töltöm ki

Leggyakrabban használt eszközök

Saját késztésű eszkozeimet használom legtöbbször, ezek itt elérhetők.

• Universal Paintbrush (Saját készítésű ecset)
  Gyorsan paraméterezhető, általános célú ecset
• Airbrush
  lágy, összemosott hatásokat készítek vele
• Universal Bristle (Saját készítésű ecset)
  ecsetszerű textúrával, összemosott hatásokat készítek vele
• Blend (ezen belül változó eszköz)
  összemosásokhoz használom

Cintiq beállítások

A projektben részt vettek

Pozsgay Gyula
tervezés, előkészítés, vázlatok, illusztrációk

Pozsgay Gábor
 grafikai tervezés